Tartalom:
Jellemezzük pontról pontra, melyek azok a paraméterek, amit ismerni kell a hallisztről:
A Balti-tengeri 60 %-os halliszt beltartalmi- és élelmiszer-lánc biztonsági vizsgálati eredménye az alábbi:
A halliszt etetés biológiai és állategészségügyi előnyei, milyen a jó halliszt?
Az Európai Unió számos szigorítást és korlátozást vezetett be 2004-ben, főleg az állati termékekkel kapcsolatban kirobbant BSE és dioxin botrány miatt. Korlátozást vezetett be az állati fehérjék használatára a gazdasági állatok takarmányozása terén.
Számos multinacionális takarmány előállító, vágóhíd, kereskedelmi hálózat, szupermarket lánc „éberen őrködik” a fogyasztók biztonságáért, és már egy több mint egy évtizede leginkább csak növényi eredetű takarmányokon felnevelt állatokból készült termékeket kíván forgalmazni. A sertés és a baromfi esetében kivételt képez a halliszt és bizonyos vérkészítmények. Bár hallisztet lehet keverni a baromfi és a sertés takarmányokba, de a szakmai média a halliszt etetés véleményezésére „a kabát lopás”esete helyzetbe való keveredés gyakorlatát alkalmazza. Leginkább a halliszt etetés veszélyeire hívja fel a figyelmet, elhallgatva a halliszt kiváló, a teljes biológiai értékű, állati fehérje voltából adódó értékes takarmányozásélettani és biológiai tulajdoságait.
Mi vád a halliszt ellen?
Előfordul a halliszt hamisítás. Lehetséges halliszt hamisítás: pl. emészthetetlen toll-liszttel. Sajnos bekerültek az országba „tollas” és „szőrös” hallisztek is. Előfordult rosszabb hatásfokkal emészthető növényi fehérjékkel való minőségrontás, vagy húsliszttel való visszaélés. Ilyen alapanyagok léteznek a globális takarmánypiacon, ez azonban nem halliszt.
Az 575/2011/EU rendelet tartalmazza az Európai Unióban engedélyezett takarmány alapanyagokat. A rendelet szerint a 10.4.2 számon jegyzett halliszt megnevezése a következő:
”Egész hal vagy annak részei hőkezelése, sajtolása és szárítása után nyert termék.”
Az 575/2011/EU rendelet „A”pont általános rendelkezésének 1. pontja szerint az egyes takarmány alapanyagok neve kizárólag csak akkor használható, ha azt a bejegyzésnek megfelelően állították elő.
Minden takarmány alapanyagban lehetséges minőségi kifogás, így hallisztben is. Természetesen ezeket a kockázati tényezőket folyamatosan vizsgálni kell, a tárolásra és szállításra oda kell figyelni. Az élelmiszerlánc-biztonság előírásainak betartása mellett előfordulásának valószínűsége minimális, a felsorolt okoknak van higiéniai kockázati alapja, de a tőlük való félelem erősen eltúlzott és főleg divatos. Biztos, lehetőleg egy gyártótól származó, folyamatosan vizsgált halliszt biztonságosan használható.
A halliszt takarmányozási értéke, tulajdonságai
A halliszt fehérje koncentrált, magas biológiai értékű, az aminosavakat az állat igényeinek megfelelő arányban tartalmazó, antinutritiv anyagoktól mentes, jól emészthető fehérjeforrás. A jó emészthetőség mellett alacsony az antigenitása, aminek a napjainkban tapasztalható kedvezőtlen bél immunállapotban pozitív hatása van. Az etetési kísérletben bizonyították, hogy azonos aminosav összetételű takarmányon nevelt állatnál azok az állatok fejlődtek jobban, amelyeknek a fehérje és aminosav forrása halliszt volt. Ez az alapja a takarmányozási szakirodalomban leírt hipotézisnek, hogy a halliszt tartalmaz egy azonosítatlan növekedési faktort, amelyet rövidítve UGF-nek (unidentified growth factor) neveznek. Azonban ezt az összetevőt soha nem izolálták. Takarmányozási kísérletekben az aminosavakkal gondosan kiegészített növényi fehérje keveréktakarmányon nem volt olyan jó az állatok fejlődése, mint a hallisztet is tartalmazó takarmánykeveréken. A válasz erre a problémára lehet egyszerűen az, hogy a halliszt tartalmaz olyan étrendi és biológiai értékes anyagokat, hogy bármi is hiányzik a takarmánykeverékből, a halliszt tudja pótolni azt. Így az UGF tartalmú takarmány alapanyagok tartalmaznak valamilyen ismeretlen, és a még nem izolált növekedést elősegítő anyagot. A halliszt egy szimmetrikus fehérje, amely optimális arányban tartalmazza a sertés és a baromfi számára szükséges 10-11 esszenciális és a nem esszenciális aminosavakat. A növényi takarmány alapanyagok nem tartalmazzák a teljes aminosav-profilt, és általában hiányosak esszenciális aminosavakban. A fiatal állatok lényegesen érzékenyebbek az állati eredetű fehérjehordozók hiányára, és a helyette használt jöhető növényi eredetű fehérje-kiegészítőkben és ipari melléktermékekben előforduló antinutritiv anyagokra.
A hallisztek halolaj tartalma
Az egyetlen olyan takarmány alkotó, amely nagy mennyiségben tartalmaz az egészséget és az immunrendszert támogató omega-3 zsírsavat. Csökkenti a szervezetben a gyulladásos állapotot. A szervezetben a kívánatos omega-6 és omega-3 zsírsav aránya: 5:1-hez. Ez az arány különösen a fiatal állatoknál fontos, a vemhes kocákkal etetett halolaj a megszületett malacok vitalitását javítja, ha az említett zsírsav arány 4:1-hez. A halolajban ez az arány 1:10-hez, a szójaolaj 7:1, az olívaolaj 3–13:1, a napraforgóolaj (nem tartalmaz n−3-at), és a kukoricaolaj 46:1 arányban tartalmaz omega-6 és omega-3 zsírsavat.
Az omega-3 zsírsavak olyan telítetlen zsírsavak, melyekben az utolsó telítetlen szén-szén kettős kötése az n−3 pozícióban található; azaz a zsírsav láncvégi metilcsoportjától 3 kötésnyire van.
Az esszenciális n−3 zsírsavak közé tartoznak a többszörösen telítetlen alfa-linolénsav (ALA), eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA). Az emlős szervezet nem képes az n−3 zsírsavak szintézisére, de a 18-as szénatomszámú n−3 zsírsav alfa-linolénsavból elő tud állítani 20 és 22 szénatomos telítetlen n−3 zsírsavakat, például EPA-t illetve DHA-t.
Trükkök a halolajjal
Erről mindenképpen beszélni kell. Az omega-3 zsírsavak humán célú felhasználása nagyon növekszik, napjainkban a halolaj feldolgozás jelentős ipari tevékenység. A halolajból különböző technológiákkal nyerik ki az omega-3 zsírsavakat és használják humán célra. A visszamaradt értékcsökkent halolaj takarmányozási célra kerül. A probléma, hogy ezek a „kiherélt” halolajok nem tartalmaznak alfa-linolénsav (ALA), eikozapentaénsav (EPA), és dokozahexaénsav (DHA) zsírsavakat. Ez a halolaj melléktermék a takarmányokban nemesül újra halolajjá, vagy hallisztbe visszapótolva olajtartalmú halliszt lesz. Másik lehetséges hasznosulás, hogy ilyen csökkent biológiai értékű halolajat dolgoznak be értéknövelés céljából különböző takarmány alapanyagokba, de leginkább fermentációs melléktermékekbe. Egy jól csengő fantázia név a vevőt sok esetben lépre csalja. A halolaj feldolgozás technológiája is lehet problémás. Van olyan molekuláris desztillációs eljárás, ahol az oldószer a hexán, amely ízrontó és rákkeltő anyag.
Lehetőleg olyan hallisztet vásároljunk, amelyiknek magas a halolaj tartalma, ahol a gyártó nem rendelkezik humán célú omega-3 halolaj kinyeréssel. Ezek általában a kisebb, manufaktúra jellegű üzemek.
Minden esetben vizsgáltassuk a halliszt rost tartalmát, ez is egy biztonsági elem a hamísított halliszt kiszűrésére.
A jó minőségű halliszt 17-20 % hamut tartalmaz. Magasabb hamu esetén a hallisztben sok a halfeldolgozási melléktermék, ami nem szerencsés. A halliszt ásványi anyag tartalma kiegyensúlyozott, biológiai értéke a legjobb a takarmány alapanyagok között. A kalcium, foszfor és magnézium, valamint mikroelem cink, jód, vas, réz, mangán, kobalt, szelén és fluor aránya nagyon jó. A foszfor és az egyéb makro- és mikroelemek hasznosulása is igen jó, szemben a növényi eredetű takarmány alapanyagok ásványi forrásával.
A gabona és egyéb magvakban a fitinsav elsődleges raktározási formája a foszfornak. Az ásványi foszfor erősen kötődik egy hópehelyszerű molekulában. Ebben a formában a foszfor az együregű gyomorral rendelkező állatok számára nehezen hozzáférhető. A fitinsav molekula könnyen megköti az egyéb ásványi anyagokat is, a kalciumot, magnéziumot, vasat és cinket, (ezek a fitátok). A fitátok nehezen hozzáférhetőek a sertés és a baromfi számára. A fitinsav másik kedvezőtlen hatása, hogy gátolja bizonyos emésztőenzimek működését, mint például a pepszint, az amilázt és a tripszint, melyek a fehérje és keményítő lebontásához szükségesek.
A halliszt olajtartalmának függvényében tartalmaz zsírban oldódó A-, D-, E-vitamint. A vízben oldódó vitaminokból (B1-, B2-, B6-vitamin, kolin-klorid) is jelentős mennyiséget tartalmaz. B12-vitamint csak állati eredetű takarmány alapanyagok tartalmaznak. A halliszt az állatok számára az aktív formájú niacint, niacin-amidként tartalmazza. További pozitív hatása van akkor, ha a hallisztben úgynevezett kisméretű, de egész halakból álló takarmány hal is van, ahol a halmáj is benne van. A halmájban jelentős mennyiségű a D-hormon, tehát a hatékony D-vitamin formaként van jelen.
Vitamin tartalom a hallisztekben
A halliszt természetes állati eredetű vitamin tartalma akkor értékelődik fel, ha a bélflóra sérül, diszbiotikus az állapot a bélben. A hasznos bélbaktériumok számtalan vitamint szintetizálnak, pl. a B12-vitamint, valamint a niacint is. Másik esetben, amikor egy állat máj- és veseelégtelenséggel terhelt, ilyenkor a szervezetben, a májban és a vesében történő elő-vitamin hatékony vitamin formájúvá történő átalakítása sérül. Ekkor másodlagos vitaminhiány lép fel, annak ellenére, hogy a takarmánykeverék a premix tartalma révén jelentős mennyiségű elő-vitamint tartalmaz. Ezért látunk különösen tenyészállatoknál a Niacin→niacinamid, D3 vitamin→D hormon átalakítás sérülése miatt bőr pellagrát és csontosodási problémát bizonyos állományokban.
5-7 % halliszt tartalmú takarmányon a 15 kg-os átlagsúlyú sertések 20 %-kal magasabb tömeggyarapodást produkáltak. A 15 és 25 kg közöti súlyú sertésekkel történő halliszt etetés napi testtömeggyarapodási hozadéka 40 g/nap, szemben a kontroll csoporttal, ahol a növendék sertések állati fehérjét nem tartalmazó, ún. vegetáriánus tápot ettek.
Hasonló eredményeket regisztráltak a csirke és pulyka nevelésben is, a növekedésben 5-7 % a javulás, a fajlagos takarmány felhasználás javulás kb.4-5 %. A fejlett sertéstartó országokban a sertéstenyésztésben felhasznált halliszt mennyisége a BSE hisztéria kapcsán sem csökkent jelentősen. Európában a takarmányozásra használt halliszt több mint 30 %-át a sertés takarmányozására használják fel. A német francia és dán sertéstartóknál nem csökkent a halliszt arány a malac - és a kocatakarmányokban.
Dán tapasztaltok szerint a halliszt kocatakarmányozásban való használata a stabil szaporodásbiológiai paraméterek miatt indokolt. Javul az ivarzás, a vemhesülés, az élve született malacszám, valamint kitűnő a malacok vitalitása.
A recept formulázás halliszttel
A keverék takarmányok összeállításánál azt a gyakorlatot követjük, hogy jobb esetben 80-90 beltartalmi paraméterre kiszámítjuk a táplálóanyagokat, néhány szakmai korlátot beleviszünk, néhány biológiai ésszerűséget figyelembe veszünk és győzzön az olcsóbbik. Ezután úgy gondoljuk elvégeztük a szakmai munkát. Így dolgoznak a recept formulázó kollégák.
A számítógépes formulázás a következő szempontokat nem veszi figyelembe:
A vevőnek, a döntést hozó felelős állattartónak tudnia kell, hogy ha Ő az olcsóbbat választja, akkor nem biztos, hogy ekkor lesz az eredmény a legkedvezőbb.
Ebben a versenyben a költség oldalon a halliszt választásának nem jó a poziciója, egy hallisztpótlóval szemben.
Sok sertéstelepen gond van a megszületett malacok vitalításával, vagy sok a halva született malac. Gyakori, hogy gyenge a szopós malackori növekedés és a malacutónevelés során kevés a tömeggyarapodás, vagy sok a megmagyarázhatatlan probléma. Ilyen esetben jó döntés a funkcionális takarmány alapanyagnak, a hallisztnek a vemhes- és szoptató kocatápokba, valamint a felnevelés során a malacok 100 napos korig etetett takarmányokba való 3-7 %-os halliszt bekeverése.
A fermentációs melléktermékek élelmiszer-lánc biztonsági és takarmányozás-élettani kockázata - a hallisztpótlókról, a halliszt analógokról és a fermentációs iparról
2010-ben a világban a következő élelmiszeripari és takarmányipari felhasználási célú fermentációs termékeket állítottak elő, aminek a mellékterméke a főtermék kinyerése után, mint takarmány alapanyag jelenik meg a globális takarmánypiacon:
Átlagosan 3,5 % célterméket feltételezve megközelítőleg 110 millió tonna fermentációs melléktermék keletkezik. A világ keveréktakarmány gyártása évi 745 millió tonna, tehát a fermentációs melléktermékek kb. 14-15 %-ban jelennek meg a takarmányokban. Ebben a mennyiségben nincsen benne az energetikai célú fermentációs melléktermékek pl. a DDGS, WDGS , CGF.
A fermentációs ipar érdeke, hogy erről ne, mint környezetterhelő kockázatos melléktermékről kelljen gondoskodni, hanem mint takarmány alapanyag árbevételi forrás legyen.
Az élelmiszerbiztonsági hatóság joga, hogy a fermentációs ipar melléktermékeit, mint takarmány alapanyagokat engedélyezze. Az USA-ban a Food and Drug Administration, (FDA), az Európai Unióban a European Food Safety Authority (EFSA). Ezt a döntést a termelők Magyarországról nem tudják befolyásolni, de meg vagyok győződve, hogy még a magyar élelmiszer-lánc biztonsági hatóság sem.
A takarmányhasználó felelőssége, hogy használja-e vagy sem ezeket az alapanyagokat.
A globális takarmányipar részvényeit már régen felvásárolta a globális fermentációs ipar, tehát neki elemi érdeke, hogy a melléktermékeit takarmány alapanyagként eladja. Erre minden eszközt bevet: szakmai média, tudomány, oktatás. Kiválóan használja a reklám és az elhallgatás eszközét.
Röviden ezért keveredett „kabátlopásba” a halliszt. Ezért lett túlreagálva a 2003-as BSE botrány.
Természetesen a szója lobby is haszonélvezője az állati fehérjék tiltásának. Különösen a GMO szója mögött lévő MONSANTO vállalatnak, aki GMO vetőmagfajta tulajdonosa és forgalmazója, ezentúl a GMO szójában használt totális gyomírtószer a glyphosate hatóanyagú Roundup vegyszer gyártója.
Mi is tulajdonképpen ez a fermentációs melléktermék?
Genetikailag módosított baktériumokkal állítják elő az aminosavakat. Ezek az aminosavak vagy élelmiszeripari célú alapanyagok, például az ételízesítő nátrium-glutamát, nemzetközi neve MSG (E621) kiindulási anyaga a glutaminsav. Vagy például az édesítőszer az aszpartám, az előállítás két alapanyaga az aszparaginsav és a fenilalanin aminosav.
Az aminosavakat közvetlenül is használják vagy humán célú étrend kiegészítőként, vagy takarmányadalékként pl. lizin, treonin, triptofán. A glutaminsavat Corynebacterium glutamicum (NCIM 2168), a lizint a Corynebacterium glutamicum (PTCC 1532) baktériummal állítják elő. Mindkét baktérium GMO-s szervezet. A L-treonin aminosavat egy GMO-s Escherichia coli (CGMCC 3703) felhasználásával fermentációs úton állítják elő. A L-triptofán aminosavat egy GMO-s Escherichia coli (CGMCC 3667) felhasználásával hasonló módon. Az aszpartám édesítőszer egyik kiindulási anyaga a fenilalanin aminosav, ez utóbbinak is egy GMO-s E. coli baktérium a fermentációt végző.
A fermentációs folyamatok mellékterméke (by-product) úgynevezett egysejt fehérje, SCP (single cell protein). Ezek az egysejt fehérjék hőkezeléssel inaktiválva, vagy hidrolizálva kerülnek a takarmány keverékekbe.
Problémák az egysejt fehérjékkel
Az egysejt fehérjék kockázatáról nincsen semmilyen szakirodalom. Például a hőkezeléssel E. coli inaktivált egysejt fehérje takarmány alapanyagban nem kell számolni a 130 °C-on történő hőkezelés miatt közvetlen enterotoxin hatással, viszont a toxoidok antigén hatásával számolni kell. Ezt valaki vizsgálta-e?
Az endotoxin („belső méreg”) egyes baktériumok testében található, az élőbaktérium a sejten kívülre nem választott ki endotoxint. Különösen gyakori az élősködő életmódot folytató, patogén baktériumfajok esetében, pl. E. coli. A Gram-negatív baktériumok külső membránjában található lipopoliszacharidok (vagy lipooligoszacharidok) jellemzően mérgezőek. Az élő baktériumok ilyen toxinokat nem választanak ki, tehát ezek nem szabadulnak ki a gazda testébe, amíg a baktérium él. Különösen heves immunválasz, vagy például erőteljes antibiotikum kezelés esetén az elpusztuló baktériumokból kiszabaduló endotoxinok a véráramba kerülve szeptikus sokkot okozhatnak. A sokk jellemző tünetei a láz, a felgyorsult légzés és a vérnyomás esése. Szélsőséges esetben akár halált is okozhat. Már nagyon alacsony koncentrációban is hatnak. Egereknél LD50 értékük 200-400µg. A háziállatokban ilyen betegség lehet például az E. coli által okozott endotoxicosis vagy endotoxaemia. Az endotoxinok csak 200- 250 °C-on pusztíthatóak el. Mindenképpen bizonyítani kellene, hogy a hőkezeléssel csak 130 °C-on inaktivált GMO-s E.coli baktérium egysejt fehérje, mint takarmány alapanyag tartalmaz-e endotoxint.
A Kjeldahl-módszer takarmány alapanyagok nyersfehérje meghatározásának módszere több mint 130 éves. Manapság is ezt használjuk. Ez a módszer azonban nem a valódi fehérjetartalmat határozza meg, mivel ez méri a fehérje nitrogén mellett a nem fehérje nitrogént is. Ezt a módszert már az idő régen amortizálta, ezt támasztja alá a 2008-as kínai tejpor-botrány, amikor a tejport melaminnal (egy a műanyagiparban használt magas nitrogéntartalmú, heterociklusos, aromás szerves vegyület) hamisították. Kínában 300 ezer kisgyerek betegedett meg veseelégtelenségben, és 6 meghalt a melaminnal szennyezett tejporos, bébitápszer miatt. A minőségbiztosítás során fehérje tartalomnak mérte a Kjeldahl-módszer a melamint.
A valódi fehérjéket és a peptideket az együregű gyomrúak jól hasznosítják. Az aminosavak felszívódását az aminosav antagonizmus és az aminosav aránytalanság (imbalance) jelentősen módosíthatja. Az aminok, az ammónia, a nitritek, a nitrátok az együregű gyomrúakban nem értékesülnek, nagyobb mennyiségben kifejezetten károsak.
L-treonin aminosav, valamint a L-triptofán aminosav előállításának fermentációs mellékterméke még tartalmaz 4-5 % kristályos L-treonin vagy a L-triptofán aminosavat. A felszívódásban antagonista a két aminosav a treonin és a triptofán. A maradvány konkurens aminosav komoly biogén hatást okozhat az állatokban.
A glutamisav előállítás fermentációs mellékterméke, még jelentős mennyiségű 12-13 % glutaminsavat tartalmaz szabad aminosav formában, amelynek a szervezet különböző receptoraira gyakorolt hatása megjósolhatatlan.
A hallisztpótlók, halliszt analógok tulajdonképpen fermentációs melléktermékek, amelyeket növényi olajokkal, „feldolgozott” halolajjal, rostokkal, egyéb növényi, leginkább melléktermékekkel kiegészítve, jól csengő fantázia névvel hoznak forgalomba.
A sertés és a baromfi mindenevő állat – a húsliszt száműzve, de vérkészítményt lehet etetni
Nem célom, annak részletezése, hogy nincs kockázata a kereszt etetéssel használt sertés és baromfi húslisztnek. Például egy baromfi vágóhídról, az emberi fogyasztásra szánt állat vágási melléktermékből származó, hűtött technológiai folyamaton keresztül kezelt és tárolt, 130 °C-on hőkezelt baromfi húslisztnek sertéssel etetve semmilyen kockázata nincsen. Ha végig gondoljuk, akkor az ebből az üzemből származó baromfi húst emberi fogyasztásra sem lehetne engedélyezni.
Miközben az Európai Unió erőlteti a húsliszt mentességet, addig a világban több olyan országból importálunk húsokat és húskészítményeket, ahol továbbra is engedélyezett a húsliszt takarmányokban történő felhasználása. Ez öngól!
Van itt még egy érdekes alapanyag, a "porlasztva szárított sertés vérplazma" (SDPP), amelynek az élelmiszerbiztonsági és járványvédelmi kockázata meglehetősen problémás. Kérdés, hogy az éberen őrködő amerikai és európai hatóságok, valamint a takarmányipar és az élelmiszer biztonságra odafigyelő multinacionális élelmiszer feldolgozó és kereskedő láncok miért hallgatnak.
A vérplazma legnagyobb gyártója az amerikai Iowa államban lévő Protein Corporation vállalat. A vérplazmát a vér alakos elemeitől elválasztva 83 °C-on porlasztva szárítják.
A plazma gyártók közlése szerint a vérplazma a prestarterbe keverve javítja a takarmány felvételét, jó alternatívája az antibiotikumoknak, javítja a malacok hasmenéses állapotát.
Ez a kedvező hatás lenne felhasználásának és engedélyezésnek az oka?
Ezt a gyakorlat azonban nem igazolja vissza.
2013 áprilisában jelentkezet egy koronavírus típusú megbetegedés az USA-ban, Ohio államban.
2014 januárjában már több Kanadai államban lévő sertésfarmon is elpusztítja a malacokat, de Mexikóban is megbetegít már. 2015 júliusáig Amerikában PED-nek nevezett járvánnyal érintett farmok száma meghaladta az 5000-et, több mint 25 államban. A vírus átterjedt más országokba is. Észak-, Közép- és Dél-Amerikába is. PED járványról számoltak be először 2014-ben egész Mexikóban, Peruban, a Dominikai Köztársaságban, Kolumbiában és Ecuadorban is. Azóta Ukrajnában 7 telepen megjelent a betegség. A megbetegedett sertéstelepek között nem volt járványtanilag igazolható kapcsolat, így terelődött a gyanú a takarmányra. A fertőződött telepek mindegyikénél a takarmány tartalmazott porlasztva szárított sertés vérplazmát. A Kanadai Állategészségügyi Hatóság által megvizsgált, a Grand Vally vállalat által gyártott malac prestarterben a hő rezisztens delta coronavirust megtalálta. Az USA hozzáállása szerint nem sikerült egyértelműen bizonyítani a porlasztva szárított vérplazma felelősségét.
A vírus megegyezik 99,5 %-ban egy Kínában, és egy Hong Kong-ban 2012-ben izolált vírussal.
Egy év alatt az USA-ban több mint 10 millió malac pusztult el, a kár 400 millió dollár. A betegség lefolyására jellemző, hogy 6-7 hónapon keresztül a befertőződött telepen az összes malac elpusztul, ez alatt az időszak alatt a morbiditás és a mortalitás is 100 %-os.
Mellékelek két linket, mivel itthon nem igazán hallunk a veszélyről, a vérplazma továbbra is legálisan használható az EU-ban és Magyarországon is.
http://porcinehealthmanagement.biomedcentral.com/articles/10.1186/s40813-015-0007-9
Az Európai Bizottság 483/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. május 8.) a házi sertések takarmányának előállítására szánt, porlasztva szárított sertésvér és sertésvérplazma Unióba történő behozatalára vonatkozó állategészségügyi követelményeket érintő, a sertések delta-koronavírus okozta hasmenéséhez kapcsolódó védelmi intézkedése a következő:
A szomorú az, hogy a feldolgozási technológiára vonatkozó állategészségügyi előírás eddig is ez volt, ennek ellenére lett a takarmány a PED fertőződést közvetítő tényező.
A rendelet a következő két megállapítást teszi.
Ezt különösebben nem kell magyarázni ezt a kanadaiak bizonyították.
Ez egyszerűen nem igaz, kitűnő malactakarmányt lehet csinálni vérplazma nélkül is. Ez hosszabb fejtegetést kívánna, hogy egy Janus-arcú fehérje miért nem való a természetes állapotában, még egy tejtáplálás időszakában lévő korán leválasztott malacnak. Az immunrendszer működésében a maternális ellenanyagok kiürülése után a malacoknál komoly immunbiológiai zavarokat okoz, az ilyen töménységű (a takarmány 4-5 %-ban) egy faj azonos immunglobulin.
Ukrajnában a poltavai régióban 2014-ben már nagy létszámú, zárt állományú telepen megjelent a PED. Az Ukrajnában izolált vírus 99,8 %-ban megegyezik az USA-ban károkat okozó vírussal.
2016-ban a nemzetközi sajtóban közölt hír, hogy Hollandiában és Portugáliában is leírták a megbetegedést.
Felhasznált irodalom:
Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. Az ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ ide kattintva tekinthető meg!